Idézetek, bölcsességek

2007, július 6 · Iktatva: Seneca, aggodalom, birtoklás, könnyek, szabadság, veszteség, vágyak, értékek, érzések, ítélkezés, önismeret

“Gyakran annak van a legnagyobb ára, amiért semmit sem kapunk. Mutathatnék neked sok mindent, amit ha megszerzünk, elfogadunk, kicsavarja kezünkből a szabadságot. A magad ura lehetnél, ha ez a sok minden nem volna a miénk…
Vedd szemügyre mindazt, ami az őrültségbe sodorja az embert, aminek vesztét könnyekkel siratja; megtudod majd, nem a kár kellemetlen, hanem a kárról alkotott elképzelés.
Hogy valami elveszett, senki sem érzi, csak rágódik rajta. Ha önmagadat birtoklod, semmit sem vesztettél el. De hány embernek sikerül önmagát birtokolnia?” (Seneca)

3 vélemény eddig »

1

idezet said,

2007, július 6 @ 3:48 pm

Ezt már én sem bírom ki comment nélkül… Köszönet ritusss-nak
( http://ritusss.freeblog.hu/ ) hogy megtalálta az idézetet és köszönet Seneca-nak az értékes gondolatokért: köszi ritusss, köszi Seneca

Egyszerűen megdöbbentő, hogy kétezer évvel ezelőtt, hogy láthatott valaki ilyen tisztán, és hogy ma, kétezer évvel Senaca után még mindig nem így látja az emberek legnagyobb része. Manapság, aki ilyesmiket tanít azt motivátornak mondják, ők a pozitív gondolkodás tanítói. Nem értem, hogy kétezer év miért nem volt elég ahhoz, hogy benőjjön a kutacsunk és mi is így gondolkodjunk. Talán nem is az a kérdés hogy miért… inkább az, hogy hogyan kéne ezt a pozitív gondolkodásmódot továbbadni.

Na mind1… sokszor úgy érzem, hogy visszafele fejlődik az emberiség és a bölcseség csírái is kezdenek kihalni. Amit ma bölcsességnek nevezünk már régesrég meg lett fogalmazva. Halvány árnyékai vagyunk már a régi bölcseknek…
2

izora said,

2008, Február 29 @ 10:05 pm

szerintetek ő mitől látja ezeket ” ilyen tisztán”?
talán attól, hogy megtapasztalt sok mindent - azt, amiről ír. ő sem volt mindig ilyen bölcs. vagy gondoljátok, ott termett az Életben - bölcsen?

szerintem mindannyian tanulunk- tapasztalunk, aztán egyre bölcsebbek leszünk. és mindig jönnek újak, tanulni, tapasztalni, bölcsebbé válni.

azt gondolom, a legtöbb, amit tehetünk, hogy élünk, tapasztalunk, gondolkodunk - és tiszteletben tartjuk önmagunk és mások tanulási folyamatát - önmagunk és mások elítélése nélkül. ez a legnehezebb.

persze lehet, hogy nem így van.

de ha tényleg visszafelé fejlődik az emberiség, örüljünk annak, hogy van pl. internet, ahol ilyen szép gondolatokra lelhetünk és vannak még, akiknek van fülük, hogy meghallják e gondolatok lényegét.

Üdv minannyiunknak!
3

nusi said,

2008, június 18 @ 2:40 pm

Izora 3. bekezdése akár az idézetek közé is fölkerülhetne, annyira igaz! Épp most próbálom ezeket a gondolatokat elmélyíteni magamban. Köszönöm Izora, köszönöm Seneca, hogy segítettél megerősíteni elképzelésemet!