Babits Mihály: Zsoltár férfihangra
Tudod, hogy érted történnek mindenek — mit busulsz?
A csillagok örök forgása néked forog
és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog
a te bűnös lelkedért.
Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs.
Madárka tolla se hull ki — ég se zeng — föld se remeg,
hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg,
aki téged meg nem ért.
Mert kedvedért alkotott mennyet és földet és tengereket,
hogy benned teljesedjenek; — s korok történetét
szerezte meséskönyvedül — s napba mártotta ecsetét,
hogy kifesse lelkedet.
Kinek színezte a hajnalt, az alkonyt, az emberek arcát? Mind teneked!
És kinek kevert sorsokat és örömet és bánatot,
hogy gazdag legyen a lelked? És kinek adott
annyi bús szerelmeket,
szerelmek bűnét és gyászát? s hogy bűn és gyász egysúlyu legyen,
eleve elosztott számodra szépen derüt és borút,
sorsot és véletlent, világ nyomorát, ínséget, háborút,
mindent a lelkedre mért
öltöny gyanánt: — úgy van! eónok zúgtak, tengerek száradtak, hogy a lelked: legyen
császárok vétkeztek, seregek törtek, hogy megkapd azt a bút,
amit meg kellett kapnod, és világok vihara fútt
a te bűnös lelkedért!
Mert ne gondold, hogy annyi vagy, amennyi látszol magadnak,
mert mint látásodból kinőtt szemed és homlokod, úgy nagyobb
részed énedből, s nem ismered föl sorsod és csillagod
tükörében magadat,
és nem sejted hogy véletleneid belőled fakadnak,
és nem tudod hogy messze Napokban tennen erőd
ráng és a planéták félrehajlítják pályád előtt
az adamant rudakat.
(1918. ápr.)
Gondolatos said,
2008, október 5 @ 10:47 am
Ez avers nagyon érdekes, és elgondolkoztató…
Bűös lekeinkért? Nem tudom, lehet…igazság indenesetre van benne, de elgondolkoztatanak a sorok…ezek vajon szemrehányások?
Király Attila said,
2008, December 15 @ 9:40 am
Ahogy én értelmezem, érzem: Semmi képen sem szemrehányás.
) lehet megemészteni. Pont itt az aforizmák közt utal több is arra, hogy akrava akaratlan magunk irányítjuk a sorsunkat… Erre több általam bölcsnek tartott ember is utal. (/ gondolataik a gyűjteményemben… 
) / Nekem – eddig – úgy tűnik, hogy igaz az állítás. Bár az igazság filozófiai kategória… :- ))
Éppen elenkezőleg: részben azt üzeni, hogy ne ítélkezzünk. ( “Ne ítélj, hogy ne ítéltessél…. ” ) Bár a nagyszerű – a szó szoros értelmében ” nagy formátumú” – vers igazi mondanivalója inkább arra hívja fel a figyelmünket, hogyan lássuk magunk körül a világot… Az élet szép és, hogy kellő távolságból szemlélve milyen jelentéktelenek a problémáink. DE!! Mondja ezt egy anyának anyának, akit a zebrán babakocsival szabályosan és körültekintően átkelve egy felelőtlen gazember ámokfutóként elgázolja… Vagy akit orvosa ostobasága vakít meg…. és itt jön be, hogy ” …. és nem sejted, hogy VÉLETLENEID belőled fakadnak… ” Ez egy igazi ” nyugati ” jellegű KOAN ! Többször végig olvasva , jól megrágva,
A bűnös lelket nem pejoratíven , negatív , elmarasztaló értelemben használja a költö, hanem, megértéssel és nagy-nagy empátiával. Nincs mit tennünk : ” Gyarló az ember” . Értsd alatta : esendő. Nem tehet róla, a csámpás fazék, hogy a fazekas mester keze megremegett amikor őt formálta. ( Omar Khaiam: Rubauiat) Ezek jutottak eszembe. Üdv.: antracit