– Idefigyelj – mondta komoran -, ha egyszer megígérted valakinek, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszel, és nem vagy ott időben, csak két mentséged lehet: meghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy mozdulni se tudsz! Hogy nem haltál meg, azt látom. Nos, mi a betegség, hadd hívjam a doktort?!
     Elmondtam neki szorongva ott a sötétben, hogy mi történt. Nagyapám szó nélkül végighallgatott. Mikor aztán kifogytam a szóból, megszólalt. Súlyos, lassú beszéddel.
     – Idefigyelj – mondta. – Vannak emberek ezen a földön, akik úgy dobálják ide-oda a szavakat, meg az ígéreteket, hogy azoknak semmi értékük nincsen többé. Mi, Wassok nem ezek közé tartozunk. Ha mi mondunk valamit, az áll, mint a sziklakő. Ha mi a szavunkat adjuk, azt tartjuk is, ha belepusztulunk is! Érted?
     – Értem – hebegtem megrendülve.
     – Dehogyis érted – csapott le reám a szava -, de elmagyarázom úgy, hogy megértsed. Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát? Nagyapámtól kaptam, amikor leérettségiztem. Amikor leérettségizel, a tied lesz. Ez az óra számomra minden csecsebecsénél értékesebb. De ellophatod. Visszaadhatod, vagy megtérítheted az árát. Ellophatod valakinek a lovát, a tehenét, ökrét, vadászpuskáját. Mindenét ellophatod és visszaadhatod megint, vagy megtérítheted az árát. Csak egy valamit, ha ellopsz valakitől, nem térítheted meg soha. S ez az idő! Ha valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem teheted. A várakozásban eltelt időt semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza. Nincs, eltelt, vége. Örökre elveszett, és te voltál az, aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. Érted?
     Értettem. Úgy megértettem, hogy attól a naptól kezdve, ha valakinek szavamat adom, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszek – akkor már ott vagyok öt perccel azelőtt, még ha vénasszonyok esnek is az égből, ahogy drága jó nagyapám szokta volt mondani. Erre neveltem gyermekeimet és unokáimat is. Nem azért, mert késni neveletlenség, hanem mert több annál. Aki öt percet késik, az öt percet ellop valakinek az életéből, amit nem tehet jóvá soha.
     – A megbízható embert még ellensége is tiszteli – mondta volt nagyapám -, mert a megbízható ember a társadalom sziklaköve, amire országot lehet építeni. A többi szemét, amit elfú a szél…” (Wass Albert: Nagyapám tanítása)

Reklámok

16 hozzászólás

  1. buci said,

    2008. február 25. - 18:16

    Értékelem a nagyapai szavait!

  2. izora said,

    2008. június 4. - 21:42

    Húúúúú, de jóóóó !!!

  3. Mágia said,

    2008. október 19. - 09:49

    Ha valamit, akkor ezt mindenkinek el kellene szerintem olvasnia.

  4. checco said,

    2008. december 8. - 19:59

    Most megtanultam valamit…

  5. attila said,

    2008. december 10. - 16:52

    Nem tudom elégszer elolvasni. Van, amikor többször is átolvasom egymás után. – mindig ugyanazt érzem a végén.

    Hát igen.
    Ennyi.

  6. Csilla said,

    2009. április 14. - 19:42

    Ez csupa igazsag. . . . .pont jokor olvastam el

  7. Yvi said,

    2009. július 30. - 20:12

    Ez nagyon szép és örökérvényű, sokan elolvashatnák…

  8. Enikő said,

    2009. december 23. - 11:53

    Ez az egyik kedvenc idézetem. De a könyvek is jók, amikből ki lettek itt válogatva a szavak, így érdemes lenne szerintem odaírni mindegyikhez hogy melyik könyvben lehet megtalálni ezeket.

  9. keresztes said,

    2010. február 15. - 15:48

    erről a storyról én is írtam valmikor… címe:az idő.2008,jun.27

  10. vernarancs said,

    2010. május 29. - 17:30

    istenem! nekem mennyi mindent megígértek a szüleim és nem úgy lett! már márciusban megigértek valamit, hogy megkapom… már május van, és még most sem semmi! most megkérdeztem megint, aztmondták hogy ha év végén nem lesz egyetlen 3-asom sem! :'((((((( nemhiszem el… ez már nem igaz.. belehalok :'((((( márpedig matekból és kémiából 2es leszek :'((((((( és a többit feltudom hozni, de ezt a kettőt biztoshogy nem:'((((((((

  11. Névtelen said,

    2011. augusztus 6. - 23:01

    Kedves leveliro koszonom ezeket a tanulsagos emlekeztetoket .evi

  12. Névtelen said,

    2011. augusztus 6. - 23:09

    Az igeret igen a zalaiak megbeszeltek a retessuto nenikkel hogy a gyermekeik is egyut folytatjak a hagyomanyt . Mert azt nemszabad elfelejteni es lehetoseget kell adni a fiataloknak, tanacsokkal ellatni oket hogy ne felejtsek el amit a szuleiktol tanultak.erre is energiat idot kell befektetni hagy fejlodjenek Nem elfelejteni szeretettel eva

  13. Csilla said,

    2012. október 19. - 08:49

    Amikor elolvastam, mindkét gyermekemmel is elolvastattam.
    Ilyenekkel szoktam okosítani, finomítani a jellemüket.

  14. mojo said,

    2013. március 23. - 08:05

    Nem szeretek szűkszavú lenni, most mégis ezt teszem:
    A LEGNAGYOBB! ..ennyi..
    Nem akarom senki idejét ellopni hosszú irományommal 🙂

  15. rui said,

    2013. április 26. - 19:21

    Én ezt nem itt,hanem az eredeteiben olvastam tőle.Annyira megfogott,hogy azóta számtalan élethelyzetben meséltem el fiatalabbaknak. Többen megértették…

  16. madaras alpar said,

    2015. december 7. - 19:51

    Mondja el valaki, hogy lehet ezt az irot,koltot tehetsegtelennek, olvaso taborat pedig “felmuvelteknek” nevezni?Tisztelt “tul muvelt” kritikus urak,talan az onok eletmuveik kimagaslobbak?


Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: