“Végigcsináltam a kutyám haldoklását. Amikor szemében kialudt a fény, lefogtam a szemhéját….tetemét az ölemben cipeltem a kertbe, magam temettem el. Egyszerre voltam mestere, dadája, orvosa, gazdája, táplálója, mentője, gondozója, élettársa és sírásója. És a barátja persze…”
(Müller Péter: Szeretetkönyv)

Reklámok

13 hozzászólás

  1. mojra said,

    2009. március 9. - 07:44

    Igen, azeket a gondolatokat, az tudja igy megfogalmazni, ilyen szivehez szólóan, akinek ezeket meg kellett már tenni az életében. hiszen a kutya bartásága és szeretete örökké állandó amig csak él, ezért fáj annyira amikor elmegy

  2. Babycica said,

    2009. május 14. - 11:58

    Ezt a dolgot éltem át én is ma reggelre , sajnos!!!!!
    De tudom , hogy a végtelenségig küszködtem az életben maradásáért a kutyámnak, és azt is tudom, hogy belőle csak 1 volt, mert most érzem, hogy már nincs és nem is lesz, még egy ilyen aranyos,imádnivaló kiskutyám, aki az élet minden területén bearanyozta az életemet!!!!!! Nagyon fáj

  3. Babycica said,

    2009. augusztus 30. - 21:53

    És ahogy telik- múlik az idő, egyre jobban hiányzik!!!!!

  4. 2010. február 20. - 09:21

    az élet nem áll meg. a szívedben tovább él 🙂
    én már átéltem ezt egy kutyánál és két kishörcsögnél is… és most beteg lett a harmadik hörcsögöm. segítem amiben tudom és remélem hogy békességben és hálával fog örök álomra térni mert a halál minket nem választhat szét :)<3

  5. eistein said,

    2010. március 4. - 09:23

    A termeszet rendje:) hidd hogy egy uj kutyusban leszal egy nemes lelek ami atvarazsolja es ujra a kedvenced,es hubaratod lesz es szeretni fog onzetlenul.Ha majd haza megy szembeszalad a josagos bloki es kicsatan oromeben es boldogsagaban,meg a bundaja is fenyesebbe valik,es megnyalja kezed tiszteletenek es szeretetenek bizonyitekakent.Orok szovetsegesed lesz es szeretni fog az utolso leheleteig .

  6. Zsuzsi said,

    2010. március 7. - 13:10

    Nagyon szép idézet. Nálunk is így történt. Most sírok, de Neki, sokkal jobb!

  7. Bianka said,

    2010. április 19. - 12:57

    ennél szebb idézetet nem olvastam még,nekem a kutyuskám 10 hónapja halt meg és még mindig hiányzik 8 hosszú gyönyörű évig volt velem és mikor megtudtam hogy daganatos mintha egy kést szúrtak volna a szívembe annyira fájt…még a mai napokban is minden nap rá gondolok és mikor a vele elhozott kutyust viszem sétálni mindig megcsapnak a pillanatok a gondolatok amikor élt milyne jókat sétáltunk együtt nagyon szerettem de még most is szeretem mert a szívemben a lelkemben még mindig él és imádom

  8. Böbe said,

    2010. május 13. - 06:57

    1 hete éltem meg ezt. 17 éves tacsikám a kezeim között hagyott itt, és 17 éve a szemem láttára született meg. Tudom, hogy remek élete volt, mégis olyan, mint egy óriási darabot veszítettem volna el az életemből. Ő ismert minden körülöttem élőt, jött velem, ahová csak lehetett, és ha 5 perc után jöttem haza éppen úgy örült nekem, mintha egy nap után.
    Ilyen önzetlen szeretetre már csak a kutyusok képesek, tanulhatnánk tőlük, mi emberek!

  9. Léna said,

    2011. április 25. - 19:34

    Én ma éltem ezt át, és csak ismételni tudok mindenkit. A kutyák a legjobb dolgok a világon. A drágaságom hat évet élhetett a veséi miatt, de ez az idő amíg itt volt felbecsülhetetlen. Marad a remény, hogy ott a “vadászmezőn” még találkozunk. †

  10. konti said,

    2011. május 30. - 14:20

    Sajnos ma reggel mi is elvesztettük 14 éves magyar vizslánkat, örök vadászmezőkre tért. Szívem a torkomban reszket és fojtogat ….nagyon fáj és hiányozni fog, csak az vigasztal hogy boldog volt és sok kölcsönös öröm aranyozta be az életünket. Betegsége miatt szenvedett élete utolsó szakaszában, ….. most jobb neki. Nyugodjon békében.

  11. zigi said,

    2011. november 3. - 07:38

    zigi
    lassan mar 2 honapja, h kutyuskam atment a szivarvany hidon, daganatos volt, 3 honap alatt elment. 9 evig volt a legjobb baratom……. a fajdalom, nem hogy csokken, szinte naprol napra erosodik. hogy lehet ezt tulelni?

  12. Zsuzsa said,

    2013. január 17. - 19:13

    Az én drágám 5 hónapja halt meg.Nagyon hiányzik!

  13. Kata said,

    2013. október 7. - 10:36

    Még egy napja sincs, hogy elment, de máris iszonyatosan hiányzik!!!
    11 évet élt velünk.
    És igenis, a szív meg tud hasadni! Most már ezt is tudom. Erre is megtanított….


Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: