Ha valaki egynapos túrára indul, akkor bolod lenne magával vinni egy egész életre való útravalót. Akkor hát nem furcsa, hogy vannak, akik az elkövetkezendő huszonöt év összes aggodalmát magukkal hordják, és csodálkoznak, hogy az élet miért olyan nehéz? Arra vagyunk teremtve, hogy egy nap 24 órát éljünk. Nem többet. Nincs értelme ma a holnap problémáin rágódni.
Ha legközelebb azon kapod magad, hogy kezdesz kétségbe esni, tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
“Elég levegőm van hogy lélegezzek? Mára elég ételem van?” (Ha a válasz “igen”, akkor jó irányba haladnak a dolgok!)
Gyakran figyelmen kívül hagyjuk a tényt hogy a legfontosabb szükségleteink ki vannak elégítve.
(Andrew Matthews – Élj vidáman!)
Idézetek, bölcsességek 
ibn said,
2009. augusztus 16. - 01:45
ez szép és jó, de például ha nem aggódsz azon hogy lesz e érettségid vagy megfelelő végzettséged, és ebből kifolyólag nem is szerzed meg mert nem foglalkoztál vele,
akkor később nem lesz jó állásod és azon kapod magad hogy bizony nincs meg a napi betevő falat, és egy állat fenyeget hogy kilakoltat ha nem fizetsz neki.
csak egy egyszerű életkép
idezet said,
2009. augusztus 16. - 08:47
Ahhoz hogy érettségid vagy megfelelő végzettséged legyen nem aggódni kell, hanem tanulni 🙂
Névtelen said,
2012. április 21. - 05:20
Szerintem az ember nem azért születik, hogy lélegezzen és egyen és ez legyen az életének végcélja. Ha ennyi lenne mindenki boldog lenne. Én úgy gondolom szeretetet adni és kapni itt kezdődik az élet.