Babits Mihály: Ádáz kutyám

Ádáz kutyám, itt heversz mellettem.
Amióta a gazdád én lettem,
ez a hely a legjobb hely tenéked:
nem érhet itt semmi baj se téged.
Rajtam csügg a szemed, hív imádás
együgyű szálán csügg, boldog ádáz.

Mert boldog ki jámborul heverhet
valami nagy, jó hatalom mellett.
S te jámbor vagy, bár olykor asszonykád
bosszújára megrablod a konyhát
s csirkét hajszolsz vadul a salátás
ágyakon át: jámbor, noha – Ádáz.

Elcsavarogsz néha messze innen,
el is tévedsz kóbor hegyeinkben;
avagy titkos kalandjaid vannak.
Ág tép, gonosz ebek rádrohannak,
zápor is lep, szőröd-bőröd átáz:
ázva, tépve jössz vissza, kis Ádáz.

Visszajössz, mert ugyan hova mennél?
Hol lehetne egyéb helyed ennél?
Szimatodból ezer láthatatlan
ösvény vezet téged mindenhonnan
hívebben, mint bennünket a látás:
minden ösvény idevezet, Ádáz.

Tudod, hogy itt valaki hatalmas
gondol veled, büntet és irgalmaz,
gyötör olykor, simogat vagy játszik,
hol apádnak, hol kínzódnak látszik:
de te bízol benne. Bölcs belátás,
bízni abban, kit nem értünk, Ádáz.

Óh, bár ahogy te pihensz lábamnál,
bizalommal tudnék én is Annál
megpihenni, aki velem játszik,
hol apámnak, hol kínzómnak látszik,
égi gazda, bosszú, megbocsátás,
s úgy nem értem, mint te engem, Ádáz!

Reklámok

16 hozzászólás

  1. papa4905 said,

    2010. november 13. - 11:15

    ez a szomorú,távolbanéző tekintet összeráncolt homlokkal…..mit ne mondjak,mintha magamat látnám néha-néha!/én is kutyás vagyok!/

  2. FeketeDaemon said,

    2010. november 20. - 22:17

    De gyönyörű vers! köszönöm, hogy elolvashattam, máshol biztos nem akadtam volna rá:)

  3. Geri said,

    2010. november 29. - 19:54

    Szép vers. Köszönöm, hogy megosztottad velem.

  4. FeketeDaemon said,

    2010. december 22. - 23:36

    Csodaszép vers, köszönöm, hogy részem lehetett ebben.

  5. buborék said,

    2011. január 1. - 01:08

    Pont ilyen kutyám van. Illik rá a vers. Örülök, hogy rátaláltam a versre. Nagyon tetszett. Majd felolvasom neki. 🙂

  6. ildi said,

    2011. január 14. - 14:33

    Nagyon tetszik ez a vers :)))

  7. Bálit said,

    2011. április 9. - 22:12

    Nektek is úgy tűnt mintha ebben írná le Isten és ember kapcsolatát is?

  8. idezet said,

    2011. április 10. - 08:53

    Bálint, nekem pont ezért tetszett meg a vers. Nem csak úgy tűnik, hanem tényleg ebben írja le Istenhez való viszonyát. És mivel ez csak az utolsó verszakban derül ki, újra elolvasva a verset teljesen új értelmet nyer minden egyes monat.

  9. Némethné Antónia said,

    2011. április 22. - 21:08

    Nagyon jó! Nem is igazán ismerjük Babitsot! Sajnáltam volna, ha lemaradok róla! Köszönöm Nektek!

  10. Nóci Raven said,

    2011. június 30. - 17:44

    Nem vagyok sírós fajta. De ez a vers megsiratott 🙂

  11. Névtelen said,

    2011. december 11. - 13:00

    Nagyon tetszik jó, hogy rátaláltam. Imádom a verseket.

  12. 2012. március 3. - 18:10

    😦

  13. PeetC said,

    2013. december 8. - 21:27

    Mostanában veszítettem el életem értelmét, egy kutyát, de nekem a világot jelentette. SŐT TÖBBET. Ő volt az én kislányom, a szemem fénye, az aranykutyusom, a mindenem. Ez egy gyönyörű vers, megnyugtat, megnyugtat a tudat, hogy mások is éreznek a kutyusok iránt, KÖSZÖNÖM!…

  14. szandi said,

    2014. február 23. - 20:40

    ez a vers mintha az én kutymhoz lenne iródva.habár most találta rá a hideg télen de mintha születése óta velem lenne. 🙂

  15. Névtelen said,

    2014. május 1. - 15:54

    Nagyon szép vers!

  16. Bukta Nándor said,

    2015. október 17. - 16:59

    Mélyen szántó!


Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: