“Mindenféle érzelemmel találkoztam. Meghallgattam a kínból fakadó sikolyokat és a hahotákat. Minden, ami emberi, nyitva volt számomra. Mindent éreztem és értettem egyszerre. A világ elmékkel volt benépesítve, melyek mindenféle szélnél gyorsabban örvénylettek, menedéket és szabadulást keresve a változás kényszere elől, élet és halál dilemmája elől-célt, biztonságot, örömöt keresve; megkísérelve, hogy értelmet adjanak a rejtélynek. Az emberek mindenütt kavargó, elkeseredett keresésben éltek. A valóság soha nem felelt meg álmaiknak, pedig a boldogság ott volt a közelükben-ott, ahol soha nem keresték. És mindennek forrása az emberi elme volt.”
(Dan Millman: A békés harcos útja)
2013. november 26. - 11:32 (aggodalom, élet értelme, életmód, érzések, önérvényesítés, önismeret, boldogság, boldogtalanság, Dan Millman, elme, emberi természet, fájdalom, félelem, halál)
Névtelen said,
2013. december 17. - 10:39
❤
Névtelen said,
2014. május 28. - 05:46
❤ Ez nagyon szép ❤
Karika Mónika said,
2014. október 16. - 15:35
Szép… ❤ én is szeretnék írni idézeteket, de nem tudom sajnos hova kell
idezet said,
2014. október 17. - 11:08
Szia Monika! Ez a blog privat, es nem lehet megosztani idezeteket rajta. Ha gondolod ird fel az idezeteid a vendegkonyvbe, es ha jo akkor kikerulhet a foldalra is.
Ez a vendegkonyv linkje: https://idezet.wordpress.com/forum/
Enikő said,
2015. március 12. - 11:53
meseszép:)))