“Van egy történet az egypetéjű ikrekről. Az egyikük tántoríthatatlan optimista, aki szerint az élet igenis habostorta. A másik viszont megkeseredett pesszimista, aki hangoztatta, hogy a Murphy törvénye csöpög az optimizmustól. Szüleik a fejüket csóválták, és mindkettőt pszichológushoz vitték.
A szakember azt tanácsolta, hogy próbálják kiegyensúlyozni a két gyermek személyiségét.
– A legközelebbi születésnapjukon külön-külön szobában bontassák ki velük az ajándékaikat! A pesszimistának vásároljanak össze szebbnél szebb ajándékokat, az optimistának pedig adjanak egy doboz trágyát.
A jóemberek tartották magukat az útmutatáshoz, és feszülten várták az eredményt.
Amikor bekukucskáltak a pesszimistához, hallhatták, hogy megállás nélkül zúgolódik:
– De ronda ez a számítógép! Fogadjunk, hogy az a videójáték mindjárt összetörik… Ezeket utálom… Láttam már ennél nagyobb távirányítós autót is…
Lábujjhegyen a másik ajtóhoz lopakodtak, s a kulcslyukon át látták, hogy az ő kis optimistájuk sugárzó arccal labdázik a lócitromokkal.
– Úgysem csapnak be! – kuncogott. – Ahol ennyi trágya van, ott egy póninak is kell lennie!”
(ismeretlen szerző)

4 hozzászólás

  1. ildi said,

    2011. január 14. - 14:46

    aranyos :)))

  2. Andi said,

    2011. március 4. - 16:32

    Nagyon igaz!!!!!!! Tanulsagos!!
    Az optimista mindenben kepes a szepet -jot meglatni,megtalalni,meg ha szabad szemmel nem is latod,de mindig a joban gondolkozik!!!
    Ezzel szemben a pesszimista….? O az akinek majdnem mindegy mit adsz,mit teszel erte,semmi nem lesz jo,vagy eleg,vagy ez-vagy az miatt!!

  3. Névtelen said,

    2011. szeptember 6. - 18:51

    fantasztikus, nagyon tetszik 🙂

  4. Laszlo Weber said,

    2015. szeptember 12. - 10:49

    tanulhatnánk belöle


Szólj hozzá!